Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Van még valami, amit el szeretnél mondani, kedves? Nem? Rendben. Van már társad, aki meglátogat, elkísér, vigaszt nyújt az életedben? Nincs? És tényleg akarsz egyet? Igen? Rendben. Azt kívánom, hogy legyen egy jóképű, gyengéd jó és kedves valaki, aki nagyon szeret téged. ISTEN Áldásával és ISTEN Kegyelmével, igazán nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy ma találkozhatok veled, és ilyen hosszú idő után beszélgethetek veled, egy ilyen bölcs nővel. Egyébként, megkérdezhetem, mi célból lettél szentjánosbogár? Úgy értem, miért vagy szentjános- bogár, és nem valami más? Igen, tudom. Azt mondod, ‘Tudod. ’ Azt hiszem, tudom, de csak azt akarom, hogy elmondd. Csak a lényeget. Elmondanád, ha szeretnéd? Ha nem szeretnéd, persze nem merném erőltetni. Mit tettél azért, hogy kiérdemeld ezt a gyönyörű, hihetetlen életet, ahol mindenhol, bármikor ragyogó fénnyel teli élet vár rád? Miss Di azt mondta nekem: „Nagyon erős nő vagy.” "Köszönöm. Én is szeretném, ha igazad lenne, és bárcsak fiatalabb lehetnék, birtokolva az összes jelenlegi bölcsességemet és kincsemet. De nem lehet meg mindened ezen a világon. Szóval vagy belül jobb vagyok, de öregszem. Tehát bármit rendezett el ISTEN, annak tökéletesnek kell lennie. Van még valami, amit el szeretnél mondani? Ó, akkor nincs. Rendben. Nagyon szépen köszönöm ezt a megtiszteltetést, hogy láthattalak és beszélgethettem veled. Nagyon megdöbbentettél. Sose gondoltam volna, hogy beszélgetni fogok veled. Sok más lény is eljön hozzám minden nap, és hasonló dolgokat mondanak nekem, mint amit te mondtál. De eddig nem kérdeztem őket a saját érzéseikről, a megtestesülésükről és ilyesmiről. Még mindig nem mondod meg, miért vagy az, aki most vagy? Nem akarod elmondani, ugye? Igen, vagy nem? Nem? Oké, rendben. Rendben, értem. És nagyon szépen köszönöm. Megtudhatnám, de nem akarom. Ha meg akarod tartani magadnak, nem fogok az Akasha krónikába vagy máshol belemélyedni, hogy megtudjam, miért vagy az, aki vagy. De te egy nagyon tisztelettudó hölgy is vagy, és a szíved mélyén is gyönyörű. Minden jót kívánok. És ha valaha egy másik, jobb vagy magasabb szintű fejlődésre vágysz, ISTEN Áldásával kívánom, hogy sikeres legyél ebben. Ha valaha bármiben szükséged van rám, kérlek, szólj. Ha tudok segíteni, segítek. Teljes szívemből, búcsút veszek tőled. És kérlek, vigyázz magadra, és emlékezz ISTENre. Emlékezz rám is, jó? Én emlékezni fogok rád. Minden tanítványomnak mesélni fogok rólad. És elküldöm a fényképedet, ami a fénytestedről készült fénykép, hogy megnézhessék. És talán a világ emberei is érdeklődnek irántad, hogy megismerjenek téged, az életedet, a létezésedet más szemmel lássanak, és tiszteletteljesebbek, szeretőbbek, kedvesebbek és védelmezőbbek legyenek veled, a fajtáddal és sok másféle lénnyel szemben. Köszönöm szépen. ISTEN áldjon, ISTEN áldjon, ISTEN áldjon. És kívánom neked a legjobb társat, aki hamarosan megérkezik hozzád, ISTEN Áldásával és Szeretetével. Most viszlát. Szeretlek, szeretlek, szeretlek. Kedves tanítványaim, a beszélgetés Miss Divel mostanáig folytatódott, sok órán át. Úgy 10 vagy 10:30 körül kezdődött, és most ért véget. Nagyjából… Egy pillanat, ránézek az órára. Most hajnali 2:04 van. De valójában közben dolgoztam, amíg bejött és újra kapcsolatba lépett velem. Előbb kinéztem, de már nem láttam a fényét kint a sátram előtti területen – úgy értem, a sátram előtti kerítésnél. Már nem látom őt ott. Talán már elment. Csak azért jött, hogy átadja a béke üzenetet. Hű. Nagyon érdekes beszélgetés. Nos, remélem, élvezni fogjátok és hasznát látjátok, vagy a nézők közül bárkinek tetszeni fog, és tanul belőle valamit a szerény kis szentjánosbogártól. Remélem, egy nap újra tudunk beszélgetni, mert érdekes személyiség, és megtanított nekem egy leckét, hogy minden lénynek, aki hozzám jön, megvan a saját története és a saját bölcsessége, amiből tanulság voható le bárki számára, akit érdekel. Hűha. Ó, tényleg, miért kellene ezt elfelejtenem? Miért ne gondolnám, hogy a szent- jánosbogár tud beszélni velem? Mert sok apró pókra emlékszem most, és néha más lényekre, ők nagyon aprók, ők is jönnek és beszélnek velem. Persze nem mindig beszélgettünk sokat, de legalább ők tudtak beszélni. Mindig tudnak beszélni, ha akarnak. Nem kényszerítem őket beszédre. Többnyire, ha nem mondanak semmit, akkor általában csak azt mondom, hogy „köszönöm”, és ennyi, elengedem őket. De talán több kérdést kellett volna feltennem, akkor mondtak volna valamit. Most felébresztem a fivéreteket, hogy elküldjem ezt az utolsó hangfelvételt nektek, az illetékes csapatotoknak. Bocsánat, ha késő van és keményen kell dolgoznotok, de ezt nem csináljuk minden nap. Nagyon örülök, hogy ma van elég energiám ahhoz, hogy eddig végigcsináljam, de a Supreme Master TV sok műsora még függőben van. Miután ezt elküldtem, folytatni fogom a munkát, valószínű egészen hajnali 4 vagy 5 óráig, mint tegnap is. Szóval, csaó, csaó egyelőre. ISTEN áldjon. ISTEN áldjon mindenkit. Ámen. ISTEN hamarosan békét hoz ránk. Vagyis a hivatalos feljegyzésbe. Jelenleg még beszélnek a békéről, de még nincs semmi aláírva. Semmi hivatalos vagy fontos dolgot nem írtak alá. Tehát ISTEN elhozza nekünk a Világ Békét. ISTEN elhozza a Vegán Világot. Imádkozom, imádkozom ezért. Kedves MAPA, köszönöm, Uram. Ámen. Szóval most rájöttem, mindezek után, hogy Miss Di a testvéreitek egyike. És a madár-személy is azt mondta nekem ma, „az egyik testvér mondta” neki. Szóval most annyiféle testvéretek van. Szóval legyél óvatos, amikor valamiről beszélsz, mert amikor megkérdeztem Di kisasszonyt, hogy honnan tud a békehírekről és az egészről, azt mondta, hogy a világon a népek beszélnek róla. Tehát ez azt jelenti, hogy minden lény, az állat-személyek, madár- -személyek, féreg-személyek, stb., mind tudnak róla. Ahogy a mókus-személy is tudott róla. Az egyik mókus-személy felmászott a sátram tetejére, mivel az egy fa mellett van, így felmászott a fára, aztán éppen a műanyag tetőre esett, ami nagyon csúszós, és folyamatosan küzdött, hogy felállhasson a tetejére, amilyen magasra csak tud, hogy a világbékéről beszélhessen nekem, mint mindenki más. Aztán azt mondtam: „Először a saját biztonságodra gondolj. Mássz fel először a fára, és utána beszélhetünk.” És küzdött, és csak mászott fel és le, mászott fel, majd újra lecsúszott, mert a tető eléggé ferde. Nagyon vicces volt, de ő eltökélt volt, hogy marad. Nem fut sehova, nem gurul le a padlóra, nem mászik vissza a fára. Végül azt mondtam: „Kérlek, mássz fel a fára”, és akkor megtette. Szóval, viselkedjetek jól, srácok? Most jutott eszembe, el is felejtettem. Persze mindegyikük tud beszélni. Emlékszem a pókra, aki egyszer megmentette az életemet Tajvanon (Formosán). Mondtam, hogy a kígyó a kanapé alatt volt, és megpróbált felmászni rá, hogy megmarjon. Emlékeztek rá?
Tulajdonképpen pontosan ezeket a szavakat mondta: „Nem kapcsold le villanyt.” Nyelvtanilag nem helyes, például: „Nem kapcsold le villanyt”. Nagyon gyorsan beszélt. „Nem kapcsold le villanyt.” „Hagyd el a kanapét.” Ez volt, szóval kicsit meglepődtem, mert meditáltam. Nem láttam a kígyót, de hirtelen felébredtem, és arra gondoltam, írok valamit a naplómba. (Igen, Mester.) És akkor rám bámult, a pók. Én azt mondtam: „Most mi van?” Akkor ezt mondta nekem, újra. Valószínű már a meditációm alatt is mondta, csak nem hallottam. Azt mondta: „A kígyó ártani fog Neked. Nem kapcsold le villanyt.” "Hagyd el a kanapét. A kígyó ártani fog neked.” Ezt mondta. (Hűha.) Előtte kaptam az üzenetet, ami így szólt: „Vigyázz, a kígyó ártani fog Neked.” De arra gondoltam, ha nem megyek a kertbe, akkor oké. Szóval csak azon az éjszakán láttam meg a kígyót, amikor a kígyó már bejött, és a pók ismét figyelmeztetett. Akkor tudtam: „Á, hát erről van szó.” (Hűha.) Valójában, megkérdeztem a póktól, "Miért vagy ilyen jó hozzám? Másodszor segítesz nekem." A pók azt mondta nekem, "Ó, mert nagyon jószívű vagy. Soha nem öltél meg minket." Mondom, "Megölni titeket? Hogyan gondolhatnék egyáltalán erre." Azt mondta, "Nem csak a pókok fajtáját, hanem az összes rovart is megmented a házadból. Sose öltél meg egyet se közülünk, rovarok közül. Ezért nekünk is segítenünk kell téged." Ezt mondta.
És a pókok sokszor beszéltek hozzám, még most is; most is, épp most. Amikor visszaértem a sátorba, egy kis pók várt rám az asztalon. És ugyanazt mondta: „Béke van, ne félj.” Megpróbáltam elkapni, hogy kihozzam, de utána megszökött. Csak azt szeretném mondani, hogy mindannyiunknak emlékeznünk kell arra, hogy nemcsak az emberi kémek kémkedhetnek utánunk, hanem az összes állat-személy, a rovarok mindenhol, mind tudják, mit csinálunk és mit mondunk. Pont mint ahogy a pókok mondják, hogy tudják, hogy nem ölök meg semmilyen rovart vagy ilyesmit. Emlékeztek, az egyik tajvani (Formosa) előadásomon... Azt hiszem, valahol Jilanban volt. Igen, igen, a jilani raktárnál. Rendben akkor. Emlékezzetek mindezekre. Emlékezz ISTENre mindenkor. Ha van Mestered, emlékezz Rá, az is jó. Ha a Mestered nagyon magasan van, akkor az is elég jó, mert a magas Mester belül Egy ISTENnel. Oké, hagyom, a fivéretek aludni. Hajnali 3 óra körül jár az idő, és én folyton felébresztem. Mondtam neki, mert ezek a dolgok fontosak. Ki tudja, hogy holnap még fel tudjuk-e venni és elküldeni. Köszönjétek meg a testvérnek a nevemben. Én már megköszöntem neki. ISTEN áldjon. Szeretlek. Photo Caption: “Emlékezz a családi örömökre, becsüld meg és adj hálát ISTENnek” (Fájdalommentes minden, ami itt látható)
